A tagállamok az ESZA+ forrásait a Covid19-világjárvány okozta társadalmi-gazdasági válság kezelésére fogják felhasználni. Ez az alap a munkahelyekbe, a készségekbe és a szolgáltatásokba irányuló beruházások ösztönzése révén segíteni fogja az EU országait abban, hogy kilábaljanak a válságból, és gazdaságaikat környezetkímélőbbé, digitalizáltabbá és ellenállóképesebbé tegyék.

Az ESZA+ költségvetésének túlnyomó részét (a több mint 99 milliárd euróból 98,5 milliárd eurót) az Európai Bizottság, a nemzeti és regionális hatóságok, valamint a szociális partnerek és az érdekelt felek közötti partnerség keretében, ún. megosztott irányítással alakítják ki és hajtják végre.

Az Európai Szociális Alap Plusz szorosan igazodik az EU-országok gazdaság- és szociálpolitikáinak összehangolására szolgáló európai szemeszter keretében megfogalmazott ajánlásokhoz és országelemzésekhez. Az európai szemeszter kulcsfontosságú eleme a szociális jogok európai pillére, melynek végrehajtását szintén az ESZA+ finanszírozza a foglalkoztatás, az oktatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén hozott intézkedések révén.

Tematikus koncentrációk

A tematikus koncentráció, mely az erőforrások különböző szakpolitikai célkitűzések szerinti felosztását jelenti, lehetővé teszi, hogy az EU konkrét, uniós szintű szükségletekre összpontosítson. A megosztott irányítás alá tartozó forrásokat így célirányosabban lehet a megfelelő területekre fordítani.

• A társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység továbbra is komoly problémát jelent. Ezért a tagállamoknak az ESZA+-forrásaik legalább 25%-át a társadalmi befogadás előmozdítására kellene fordítaniuk. A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (FEAD) az EU beolvasztotta az ESZA+-ba, forrásait élelmiszer-segélyezésre és alapvető anyagi támogatásra lehet fordítani. A tagállamoknak az ESZA+-forrásaik legalább 3%-át erre a célra kell fordítaniuk.
• Az ifjúsági munkanélküliség a 2008-as gazdasági válság óta tartósan magas maradt, és a Covid19-világjárvány alatt tovább nőtt. A tagállamoknak megfelelő összeget kell elkülöníteniük a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaikból olyan célzott intézkedésekre és strukturális reformokra, melyek a fiatalok foglalkoztatását támogatják. Azoknak a tagállamoknak, ahol a nem foglalkoztatott és oktatásban vagy képzésben sem részesülő, 15 és 29 év közötti fiatalok aránya 2017 és 2019 között meghaladta az uniós átlagot, ESZA+-forrásaik legalább 12,5%-át fiatalokat segítő intézkedésekre kell fordítaniuk.
• A gyermekszegénység szintje továbbra is elfogadhatatlanul magas, és a Covid19-járvány hatására tovább nő. Az ESZA+ előírja, hogy a gyermekszegénység által leginkább sújtott tagállamoknak az ESZA+-forrásaik legalább 5%-át a szegénység csökkentésére irányuló intézkedésekre kell fordítaniuk. A többi tagállamnak is megfelelő összeget kell elkülönítenie erre a célra.
• Az, hogy a szociális partnerek és a civil szervezetek milyen segítséget tudnak nyújtani ezen a területen, központi szerepet játszik az ESZA+ és az alap által támogatott szakpolitikák sikeres végrehajtásában. Minden tagállamnak megfelelő összeget kell elkülönítenie a szociális partnerek és a civil társadalom kapacitásainak növelésére. Azoknak a tagállamoknak, amelyek részére az európai szemeszter keretében országspecifikus ajánlást adtak ki ezzel kapcsolatban, a megosztott irányítás alá tartozó ESZA+-forrásaik legalább 0,25%-át erre a célra kell fordítaniuk.

A tagállamok az ESZA+ forrásait a Covid19-világjárvány okozta társadalmi-gazdasági válság kezelésére fogják felhasználni. Ez az alap a munkahelyekbe, a készségekbe és a szolgáltatásokba irányuló beruházások ösztönzése révén segíteni fogja az EU országait abban, hogy kilábaljanak a válságból, és gazdaságaikat környezetkímélőbbé, digitalizáltabbá és ellenállóképesebbé tegyék.